Tobokene Tuma
ANEPOI TAME
rem Jisas rekene sewurbem tame. Rem rekene sewuren reri tuma meten reri yaku nenbem. Rem rene omuteke habobem. Nak wes tuma op webo, Disaipel. Tame letpeis tewo pes kere rem Jisas reri anepoi tame temenem. Remri sig gwor. Saimon, reri agerbo sig Pita, Jems, Jon, Andru, Filip, Bartolomyu, Matyu, Tomas, Jems re Alfius eteri yen, Tadius, Saimon Selot, Judas Iskariot. Ne Mak 3:13-19 late.
Gwopte Jisas rene omuteke habobo tatame remne kirkir anepoi tatame webo. Ne Luk 14:25-27 late.
BABILON
et Irak nowselri kiyiri kwom sag wuri. Babilonri tatame rem Israel remri peiktame temenem, eker rem Israel remkene naibem. Babilon tuma tobo et op webo. Kwom yaper. God reri basrasem siglow op webo. Er kwom yaper tem, sene be tetane. Jon reri basrasem siglow, Revelesen, et Babilon op webo, et sikur sakur tuma. Tuma tobo et gwor. Nowselri wule sebo tatame remri kwom sag et Babilon. Ne Matyu 1:11-12,17; Aposel 7:43; Revelesen 14:8; 17:5 na sapta 18 late.
BEA
re por wuri. Re mow walekap re sikabewai, reri kitimena bukrewai. Re pap tetebo, re tame remne tan sate. Ne Revelesen 13:2 late.
BELSEBUL
re omugambo etemri keryen yen. Aboyei arkwu gambo, sikele arkwu yaper rem eteri kulke tetane. Re Satan, Juda tame rem rene Belsebul webo. Ne Matyu 12:24 late.
BUK SONG
et God eter kiyi basrasem siglow wuri. Nak wes tuma kiyi op wem. Buk Sam. Keryen Yen Devitkene agerbo purerekene Israel tamekene rem Buk Songke tetane sekwo nogwape basrasem. Tatame rem God rene er sekwo lomen rene lom yokwobo. Ne gwor siglow late, Luk 20:41-44, 24:44; Efesus 5:19; Kolosi 3:16.
DONKI
rem hos porkap. Tatame rem donki etemri magelke sin yibo, o rem wos donki etemri magelke rasen rem ek sen yibo. Kel wurkene sigkene tame rem kamel o hos tupabo. Kel wurkene sigkene bo tame rem donki tupabo. Eker donki rem sig eisow tetane. Kiyi Jisas re donki magelke sin Jerusalem kwomke yin wurem. Ne Matyu 21:1-11 late. Oknel ne pes 224 late.
DEVIT
re Jisas eteri warege. Re kiyi temenem tame, re Israel etemri keryen yen bukre temenem. Re God rene omuteke habobem. Re nugwape sekwo basrasem. Basrasem sekwo sig et Buk Songke tetane.
EGESI YABEL.
Nak wes tuma op webo, De Sabat. Yabel letrane kelare wuri kere, tatame rem yaku nenen yabel wuri rem ege sibo. Er yabel Juda tatame rem yaku be nenbo, rem God rene lom yokwobo. Ne Matyu 12:1-14 late.
ESIA
et Rom nowselri yokwo wuriri sig. Gwopte nem Turki nowsel webo. Pol nage rem er yokwok yim, Haneyen Jisas reri Tuma Yenbo wesowbem. Ne Aposel sapta 16kene 19kene late 1 Korin 16:19 kirkir late.
FARISI TAME
rem Judari tame beig wuri. Rem Moses rene newom Wulekene etemri wurbaike habon wulekene kirkir sen rem op webem. Nem wule yenbo nugwape sebo. Eker nem God eteri tame yenbo. Rem pap metbo wule be sebem. Rem Jisas rene omuteke be habobem, rem op webem. Jisas re God reri yen bo. Jisas re remne op wem. Kem wuribai pasupbo. Kem God reri tuma welepe be maten wesowbo. Ne Matyu sapta 9, 12 na 16 late.
Matyu 22:15-22, 34-46; Luk 7:29-30, 16:14-15; Jon 11:57, 18:3.
GALILI
et Israel nowselri yokwo o distrik wuri. Peik kupa bukrewai etek tetane. Jisas re eisow yen temenem, re nawoha repkene etek Nasaret kwomke temenem. Jisas reri anepoi tame rem kirkir Galili nowselri tame. Juda tatame rem Galiliri tatame remne op webem. Kem wuribai purerekene bo tatame. Kem workene tatame. Ne gwor siglow late. Mayu 21:10-11. Mak 1:38-39.
GOD ETERI AKE
et kiyiri ake, Juda tatame rem sipsip weske nenem ake, rem sen sewurbem. Nak wes tuma webo Tabernacle o Sacred Tent o Haus Lotu Sel. Ne Hibru 8:5, 9:21; Revelesen 15:5 late.
God reri ake et agerbo tobo wuri. Et Juda tatame etemri kwomri kwomri God rene lom yokwobo ake. Ne Matyu 4:23; Aposel 13:5 late.
GOD ETERI KWOM
et Heven. Kiyiri Juda tatame rem mangure tem, eker nugwape rem God reri egesi kwom be yim. God rene omuteke habobem tatamekene reri tuma metbem tatamekene etemwou rem reri egesi kwomke yin heyar etek somsom temente tetane. Ne gwor siglow late: Hibru 4:9-11; Aposel 7:48-50. Matyu 11:25; Kolosi 1:5.
Yuri God re nowselkene Hevenkene ager nente. Ne Revelesen sapta 21-22 late. Matyu 11:25; Aposel 7:49; Kolosi 1:5.
GOD ETERI KWOBOR.
Nak wes tuma op webo, Tempel. Kiyi Judari keryen yen, Solomon, re temenem, re Juda remri God rene lom yokwobo kwobor Jerusalem kwomke nenem. Abraham re reri yen Aisak rene pen sate nenem kwow, rem God Reri Kwobor etek nenem. Nabe 960 B.C. (Bipo Krais) rem yaku legem. Er kwobor, Juda remri peiktame rem ab berayewom. Nabe 520 B.C. Serubabel eter yaku nen tamekene rem peswe Kwobor nenen legem. Er Kwobor yaper kirkir tem. Yuri Keryen Yen Herot re temenem, re wem, Juda rem Kwobor wuri sene nenem. Nabe 19 B.C. rem yaku tobotam. Rem pak nenem. Jisas re temenem, re er Kwobor wuren God rene lom yokwobem. Nabe 70 A.D. (bihain long taim Krais i born) Rom tame rem Israel remkene nayem, Rom rem er Kwobor berayewom. Op tem, Israel tatame rem wuri sene be nentene. Ne Matyu 12:6; Jon 2:19-21; 1 Korin 3:16-19, 9:13; Revelesen 11:19; 21:22 late.
GOD ETERI AKE PURI YENBOWAI SEKENE
et God Reri Kwobor sib yokwok temenem. God Eteri Kwoborke yaku nenbem tame etemri keryen tame eterwou re etek wurbem. Nabek nabek re tewo wurik wurbem. God reri Tuma Yewomenem Yeka etek temenem. Wulkap wus tuma webo, Rum Tambu Tru. Ne Hibru Sapta 9 late.
GOD ETERI KWOBOR YAKU NEN TAME.
Er tame rem God Reri Kwobor tuma wesowbem, rem Juda tatame etem nenbem yaper wos God rene kwar pebem. Rem God rekene tuma namrebem tame. Rem God Eteri Kwobor lakerebem. Ne Matyu 12:5 late.
GOD ETERI KWOBOR YAKU NEN TAME ETEMRI KERYEN YEN.
Nak wes tuma er tame remne hetpris o chief priest webo. Rem yaku nenbem tame remne yaku wen yibem. Rem purere bukre temenem tame, rem Juda remri wule omuteke abon lakerebem. Juda rem Kworborri yaku nen tame wuri leban re er yaku nenen yin sabetem, rem sene agerbo tame wuri leban tem. Ne gwor siglow late, Luk 3:1-2; Hibru 5:1-4, 9:6-7.
God Eteri Kwobor yaku nen tame remri keryen yen rane rem tame yaper. Rem Jisas rene omuteke be habom. Rem reri peiktame tem. Rem wuribaike habom, etemwou rem God reri yaku nenbo tame yenbo. Etop habom, rem God Reri Yen rene tuma yaper wen rene mek kwuren peiken sam. Ne Matyu 26:57-67 late.
Jisas re God Reri Kwoborke yaku nenbo tame remri Keryen Yen. Ne gwor siglow late, Hibru 3:1, 5:1-5, 8:1-6, 9:11.
God rene omuteke habobo tatame rem God Reri Kwoborke yaku nenbo tatame. Ne late, 1 Pita 2:5,9; Revelesen 1:5-6.
GOD ETERI LET MAME YOKWOK SITENE TAME.
God re Jisas rene wow sene newon re Hevenke yawum, re God eteri let mame yokwok sitene. Jisas re God reri wemkap re etop aboyei nenem. Eker God re rene metekwasen rene sig bukre wem.
GOD ETERI TUMA WESOWBEM TAME.
Nak wes tuma remne op webo, profet. God re er tame remne wulare wulare wepoten reri tuma wesowte wem. Be wos be wos tebokap, er tame rem heyar meten tame rem etop habon wesowbem. Yuri tete wos God re remne wesowbem, rem tatame remne kirkir wesowbem. Rem yaku burkre nenbem. Juda tame rem remne rane pen sabem. Ne Matyu 14:5-12 late.
Rane tame rem yikoko tuma peikbem tame. Nak wes tuma op webo, giaman profet. Er tame remne God re be wepotem, re remne be werasem. Rem God reri tuma heyar be wesowbem. Rem tatame remne yikokobem. Ne Matyu 24:11; 1 Jon 4:1 late.
Gwopte God Reri Wow re rane tatame remne God eteri tuma wesowen kitimena newobo. Kem 1 Korin 12:10, 20:11-15. Nem remne God reri berastene tuma wesowbo tame webo. Rane ta rem er kitimena kirkir potbo.
GOD ETERI WOLBAYE
God re etek sin kwom panen sitene. Et Hevenke tetane wolbaye yenbowai, kerap yenbo woletene wolbaye. Et golke nenem wolbaye. God eterwou re etek sin nelkene selkene panen sin lakerebo. God re etek sitene, Jisas re reri let mame yokwok sitene. Let mame yokwo et yokwo yenbo, et sig bukre tetane yokwo. Ne gwor siglow late: Aposel 2:32-36, 7:48-50; Hibru 4;16, 12:2; Revelesen 1:4, 4:1-11, 5:14, 7:9-17, 20:11-15
GOD RE TATAME REMNE POTBO WULE.
Kiyi God re tatame nenem. Tatame rem wule yaper nenbo, rem Satan eteri tatame tebo. God re nemne pap metem, re Reri Yen, Jisas Krais, rene werasen yerem, re nemri wule yaperke sam. Rene omuteke habobo tatame remne God re potbo. Ne Jon 3:16; Revelesen 12:10 late. Nugwape siglow etopwou webo.
GOD RENE OMUTEKE HABOBO TATAME REMRI KERYEN TAME
rem purerekene tame, rem God rene omuteke habobo tatame remri wule sespe tetane. Rem God rene omuteke habobo tatame remne kwobo lan lakerebo. Rem God rekene tuma nugwape namrebo. Nak wes tuma webo hetman bilong sios o elders. Ne gwor siglow late, ne remri nenbo yakukap heyar sanete: Aposel 11:30, 14:23, 15:2-22. 16:24, 20:17; 1 Korin 12:28-30; Efesus 4:11; 1 Timoti 4:14. 5:17-20; Hibru 13:7, 17.
GOD RENE OMUTEKE HABOBO TATAME REMNE LAKEREBO TAME
rem kwom wuriri tatame remne heyar lakeren God Reri Tuma remne wesowbo. Ne gwor siglow late, ne remri nenbo yakukap heyar late: Aposel 20:28; 1 Timoti 3:1-7; Taitus 1:7-9.
GOD RE ISRAEL REMNE ISIP REMRI LETKE SENE POTEM YABEL
et Israelri tatame etemri egesi yabel bukre. Er yabel, nugwape tatame rem yaku mesegenen Jerusalem kwomke yin yabel letrane kelare pes kere etek ten God rene lom yokwon awos bukre abem. Kiyi remri yeiwarege rem Isip nowselke yaper temenem, God re remne kwobo lan remne Israel nowselke panen yam, gwopte rem etek som tetane. Eker, nabek nabek rem God reri Israel remne Isip remri letke sene potem wule habon awos an God rene lom yokwobo. Nak wes tuma op webo, Pasova o Passover. Ne Matyu 26:17-30; 1 Korin 5:7 late.
GOD RERI MOSES RENE NEWOM WULE.
Moses Reri Wule nem kirkir webo. Nak wes tuma webo Lo o Law. Kiyi Juda tatame rem Isip nowselke temenem, rem Isip tatame remri yaku bupo me nenbem. Etop nenbem, God re Moses rene wem, re Juda tatame remne panen Isip nowsel mesegenen yim. Rem kelowke yibem, Moses re Sainai kwowke yawun God rekene tuma namrem. God re eteri wule Moses rene etek newom. God eteri wule letpeiskene agerbo wulekene God re pak basrasen Moses re sen waren Juda tatame remne newom. Gwopte Juda tatame rem er Wule som sebo. God rene omuteke habobo tatame, rane rem er Wule sebo, rane rem be sebo. Er Wule et God eter kiyik basrasem siglowke tetane. Ne gwor siglow late, Aposel 7:2; 1 Korin 3.
God rene omuteke habobo tatame rane rem er Wule aboyei tobobo, rane rem aboyei be tobobo. Ne Rom siglow late. Er Wule et Olpela Testamen siglow etek basrastene. Ne Kisim Bek 20:1-17 late. Nem God rene omuteke habobo tatame nem er Wule heyar tobobo.
Er wule letpeis rem gwor:
1. Nem God eternewou lom yokwobet.
2. Nem wurya kap regen lom yokwote.
3. Nem God reri sig bupo me kap wete.
4. Letrane kelare pes kerewe yabel nem yaku mesegenen God rene habote.
5. Nem nawoha repri tuma heyar meten nenen repne heyar lakerebet.
6. Nem tatame remne mane pen sate.
7. Nem muye bisi mare bisi mane yite.
8. Nem bisi mane ate.
9. Nem tuma mane yikokon agerbo tatame remne tuma nente.
10. Nem wos mane ayekwutete.
Jisas re Moses rene newom Wule tobobem. Kem gwor siglow late: Matyu 5:17, 22:36; Jon 1:16.
GOD RERI WOW YEREM YABEL.
Nak wes tuma op webo, Pentikos. Pentikos et Israelri tatame remri nabek nabek ege sibo yabel wuri. God reri Israel tatame remne Isip remri letke sene potem yabel legebo, wik letrane kelare pes kere yibo, Pentikos yabel ek tebo. Nowri awos, bali, rem kutekeipbo, egesi yabel, Pentikos, ek tebo. Ne Wok Pris 23:15-21; Lo 16:9-11; Aposel 2;1-42, 19:8-11 late.
GOD RERI YAKU NENBO TATAME
rem God reri metkereke yaku nenbo. Rem God rene omuteke habobo tatame remri keryen tamekene remri lakerebo tamekene remne kwobo lan yaku kirkir nenbo. Nak wes tuma webo wokmanmeri bilong sios. Ne gwor siglow late: Aposel 6:1-6; Rom 16:1; Filipai 1:1; 1 Timoti 3:8-13.
GRIK
tatame remri kwom sag et Atens. Remri nowselri sig et Gris. Kiyisape rem tatame nugwape temenem, rem Grik wule nenen sebem. Rem nugwape agerbo nowselri tatame remne teitkwunen kwom panen sibem. Agerbo tatame rem Grik wule kirkir poten sebem. Grik tatame rem Juda bo. Rem metkereke wurya regen sukwiye wurabem. Yuri Rom tame rem Grik tame remkene nayen teitkwunem. Rem nugwape Grik wule poten sebem, rem Grik tuma namrebem. God eteri siglow agerke basrasem, (Nupela Testamen) tame rem Grik tumak basrasem. Yuri agerbo tame rem Latin tuma, Inglis tuma, Jerman tuma, agerbo agerbo kwom tumak God Eteri Tuma sene basrasem. Gwopte mere rem er yaku som nenbo. Ne Galesia 3:28-29 late.
HIBRU
et Israel tatame etemri namrebo tuma sig. God eteri kiyi basrasem siglow (Olpela Testamen) rem Hibru tumak basrasem. Ne gwor siglow late: Jon 19:13-21; Aposel 6:1; Filipai 3:5. Hibru tuma sekene ne gwor siglow late: Mak 5:41, 7:34, 15:34.
ISIP
et nowsel bukre, Israel nowsel meknik tetane. Kiyi temenem Isip tatame rem God rene be habobem. Rem metkereke wurya regbem. Selke nenbem sukwiye tare rem lom yokwobem.
Kiyi Juda tame wuri, Jekop, re yentakene rem Isipke temenem. Remri gurnan rem nabe nugwape (400) etek temenem. Sene God re Moses rene wem, re remne panen Isip mesegenen yim, rem Israel nowsel sene yin tem. Jisas re geibile temenem, anenawo rep rene Isipke panen yim. Ne Matyu 2:13-23 late.
ISRAEL
et Juda tatame etemri nowsel sig. Remri warege, Jekop, re temenem, God re rene agerbo sig Israel wem. Sene rem er sig okbop ten op wem. Nem Israel eterri yen. Op wem, Juda tatamekene etemri nowselkene kirkir nem Israel webo. Ne gwor siglow late: Luk 4: 25-27; Rom 10:1; 11:25-32.
JERUSALEM.
Kiyi Jerusalem et Jebus tatame etemri kwom eisow. Keryen Yen Devit re reri ei nai tame remne panen yin er kwom eker potem. Yuri Jerusalem et Israel etemri kwom sag bukre tem. Devit eter rane keryen tame etem rem Jerusalem kwom ager sene nenem, eker rem Devit eteri kwom sag webo. Devit reri kwom sekene et Betlehem. Ne gwor siglow late: 2 Samuel 5:66kene sapta 10kene; Matyu 2:1-12; Luk 2:4 kirkir late.
JISAS RERI WERASEN YI TAME
rem Jisas eterkene temenem tame. Nak wes tuma op webo, Aposel. Jisas re remne werasen yim, rem agerbo agerbo nowselke yin God reri tuma wesowbem. Rem hekna habona sikanuma heyarbem. Ne Luk 6:12-16 late. Aposel et Grik tuma. Tuma tobo et werasen yim tame.
JUDA
et Israelri tatame remri sig wuri. Etemri warege wuri reri sig Juda. Re Jekop reri yen. Juda et Israel tatame etemri beig wuri. Israelri keryen yen nugwape rem Juda eteri beigri tame. Jisas Krais re Juda eterri beig tame mere.
JUDA ETEMRI WESOM HEYARBO WULE.
Nak wes tuma webo pasin bilong kamap klin long ai bilong God o purification ceremony. Tatame rem yaper wos nente, rem sipsip o ap wuri tupan God reri Kwoborke sen yite, Kwobor yaku nen tame wuri re er sipsip o ap pen sate, God rene kwar pete. Op nente, tatame rem wesom heyar sene tebo, God re remri wule yaper magelke taibo. Et God rekene kelemanbokap. Ne Aposel 21:24, 26, 24:18 late.
JUDIA
et Israelri yokwo wuri. Kwom sag bukre, Jerusalem, etek tetane. Ne gwor siglow late: Jon 4:1-4; 1 Tesalonaike 2:14.
KELMENABO WULE.
Jisas rene omuteke habobo tatame remri kelmenabo wule et kel awosein awosein newobo bo. Krais re nemri yaper nen woske sam, re er yaper wos magel tayem, re sene be habote. Et Krais reri kelmenabo wule. Nak wes tuma webo lusim rong o forgive. Er tuma tobo gwor. Yike nene yaper nente, ne remne tuma be nente o remne tuma be wete. Rem nene yaper nenem wos ne magel taite, sene be habote. Krais re nemne nenemkap nem agerbo tatame remne etop nente. Ne Jon 8:1-11; 2 Korin 2:5-11 late.
KERYEN YEN GOD
re kiyi sape temenem, re som tetane, re somsom temente tetane. Re aboyei wos nenem, re aboyei wos lakerebo. Re aboyei purere tetane, re aboyei kitimena tetane. Aboyei tatame rem rene lom yokwote, re etop selbo.
KIK TETANE SELMEI
nak wes tuma webo hul i go daun moa na i nogat as o Abyss. Et sikele arkwu omugambo etemne keikerete emi. Yuri God re remne yaper sein nente, rem sene be temente. Ne Revelesen 9:1-11 late.
KRAIS
et Grik tuma wuri. Tuma tobo gwor. God eter leban kwar tarek rasem tame. Jisas rene tatame rem etop webetem. God re rene wen yam, re tatame remri nenbem wule yaperke sam, eker rem rene Krais webem. Hibru tumak rem Mesaia webo. Ne gwor siglou late: Matyu 16:13-17; Luk 23:32-35, 24:25-27; Aposel 8:37; 1 Korin 1:23-25.
KWAR PEBO TIY.
Er tiy tame rem God rene kwar etek pebem. Nak wes tuma op webo, alta. Kiyi Israel tame rem pa bukre poten tiy nenem. God Eteri Kwobor kwar pebo tiy bukre wuri etek temenem. Rem sipsip, meme, bulmakau, ap pen sam, remri nep er tiyke siren om ker etek lisen God rene kwar ek pebem. Kwar pebo tiy wuri God Eteri Kwobor Puri Yenbowai etek temenem. Rem bos yenbo yabo wos etek kirkir lisbem. Ne gwor siglow late: Luk 1:8-11; Hibru 9; Revelesen 8:3-5. Gwopte Juda rem God rene kwar sene be pebo.
LAION
et mow wale bukrawai. Laion rem tatame kebese tan abo. Ne gwor siglow late: 1 Pita 5:8; Revelesen 4:7, 13:2.
LIVAI TAME
rem Israel etemri tame beig wuri. Juda etemri warege, Jekop, eteri yen wuri reri sig. Moses, reri lake Aron rep Livai tame. Aron re God eteri akek yaku nenbem tame etemri keryen yen temenem. Sene nugwape Livai tame rem Kwobor yaku nenbem. Agerbo Israelri tame beig rem er yaku be nenbem. Et Livai tame etemwou nenbem. Ne gwor siglow late: Hibru 7:9; Revelesen 7:7.
MANA
et awos sig. Kiyi Moses re Israel tatame remne panen Isip nowsel mesgenen yim. Rem tamekene bo emik temenemke, rem sekwoi sabem, eker God re remne newom awos reri sig et Mana. Er awos God re remne kerwuwouke newobem. Ne kiyi basrasem siglow late: Kisim Bek (Exodus) 16:14-21; Namba 11:7-9. Yuri basrasem siglow ne late, Jon 6:46-51; Hibru 9:4.
Yuri Jisas re temenem re op wem. An Hevenke yam awos. Tatame rem er awos ate, rem heyar somsom temente tetane. Ne gwor siglow late: Jon 6:25-59; Revelesen 2:17.
MASTAT
et me sig. Mastat supa et eisowsubuwai. Tame rem supa kuten poten kitikene abo. Ne gwor siglow late. Matyu 13:31-32; 17:20.
MEK KWUREN TAME PEIKKEREBO WULE.
Kiyi Rom tame rem nugwape nowsel panen simenem. Tame yaper, tame pen sabem tame, bisi abem tame, Rom wule be tobobo tamekene remne rem keikere kersuken tuma nenem. Sene rem remne tewo nugwape (39) kwaibagwak pen sene rem remne mek peikkeren tetruwen mesengenem. Rem remri letkene tewokene nil bukrewai peikkerebem, rem ek sabem. Romri keryen yen rem tame yaper remne etop nenbem.
Krais re etopkap sam. Nem kwuretene me late, nem op habote. Jisas re nemri yaper nen woske sam. Reri nep etek yerem. Re nemne kwobo lam, nem pow tem. Ne gwor siglow late: Matyu 23; Jon 19; 1 Korin 1:17; Galesia 6:11, 6:12-14; Efesas 1:14-16; Filipai 2:8, 3:18; Kolosi 1:20-21, 2:14; Hibru 12:2.
MELKISEDEK
re Salem kwomke kiyi keryen yen bukre temenem. Re God rene kwar pebo yaku nenbo tame temenem.
Kiyi Abraham re peiktame remne teitkwunen remri wosbas ab potem. Wos re giri letpeis rasem. Giri wuri re Melkisedek rene newom. Melkisedek re Abraham rene geilkene wain okkene sein newom. Ne Stat 14:17-29 late.
Melkisedek re Krais eterri yuri nente wulekap mukuteikem. Krais re Melkisedek eteri tame beig. Re God eteri Kwoborri yaku nen tameri Keryen Yen Bukrewai. Ne Hibru 5:1-10, sapta 7 late.
MOSES
re Juda tatame remri keryen yen bukre temenem. Remri yeiwarege rem Isip nowselke temenem, Moses re etek kirkir temenem. Re God rene omuteke habobem tame. God re rene wem, re Judas remne panen Isip mesegenen yim. Yuri Juda rem Israel nowselke yin temenem. Rem kelow yibem, Moses re Sainai kwowke yawum. God re reri wule Moses rene etek newom. Ne gwor siglow late: Aposel 6:13-15, 7:17-44, 15:1; 1 Korin 10:1-10.
ME NER
et me eisow wuri. Tame rem er me reri ner poten poren kwarkap wos poten weske keren bos yenbo metbo. Ner et tokwo bukrek tupabo. Ne Jon 12:1-7, 19:39-40 late.
PAILAT
re Rom tame re Judia yokwori keryen yen temenem. Jisas re temenem, Pailat re Israelri tatame remne kwom panen simenem. Ne gwor siglow late: Luk 3:1; Jon 18:28-19:22.
ROM
et kwom sag bukre. Er kwom et som tetane, et Itali nowselke tetane. Kiyi Rom tame rem nugwapewai temenem, rem nugwape agerbo nowselke yin remkene nayen remne aboyei teitkwunen er tatame remne panen simenem. Jisas re temenem, Rom tame rem Israel remne kwom kirkir panen simenem. Gwopte bo. Pol re Rom tatame remne Jisas Eteri Tuma Yenbo wesowem. Ne gwor siglow late: Aposel 23:11, 28:16-31; Rom 1:14-15.
SADYUSI TAME
rem Juda tame etemri beig wuri. Nugwape rem God Reri Kwobor yaku nenbem. Farisi tame remri wule, Sadyusi tame remri wule et kena, eker rem tuma naurabem. Rem tame remne gwopkap webem. Tatame rem sate, rem sele meike sene be wayen sin yite. Tatame remri wow rem remkene kirkir me sabo. God eteri kwom et tamekene bo. Arkwu gambo rem be tetane. Be wos be wos tetane, et tatame etemwou nenbo wos. God re be nenbo. Rem etopkap webem. Ne gwor siglow late; Matyu 16:1-12; 22:23-33.
SALFA
et pakap wos. Tatame rem salfa kerke lisbo, et kerkenewai tebo, tame sabo beles yaper yabo. Ne gwor siglow late. Revelesen 9:17, 14:10, 19:20, 20:10, 21:8.
SAMARIA
tatame rem Samaria yokwok temenem tatame. Samaria yokwo et Galili yokwokene Judia yokwokene borborke temenem. Remri nenbem wule et agerbo, eker Israel tatame rem remne yaper habobem. Rem remkene peiktame temenem. Ne gwor siglow late: Jonn 4:5-41; Aposel 8:4-8.
SAION
et kwow sig. Jerusalem kwom et eter kwowke tetane. Jisas re Heven mesegenen nowselke sene yate, re Saion kwowke kiyi yerte tetane. Ne gwor sigelow late: Rom 9:33; Hibru 12:22-24; 1 Pita 2:6; Revelesen 14:1-5.
SISAR
et Rom tatame etemri tuma wuri. Tuma tobo gwor. Keryen yen o kwom panen sibo tame. Jisas re geibile temenem, Sisar Ogastus re Rom keryen yen temenem. Ne gwor siglow late: Luk 2:1-3, 3:1-2; Jon 19:12; Aposel 11:27-30, 25;10-12.
STOIK TAME
rem Grik wule wuri sebem. Rem op webem. Tatame rem mus meten be habote, rem okbop tebo wule nente tatame. Opkap purerekene tatame rem Stoik wule heyar sebo tatame. Ne Aposel 17:18 late.
SUKWIYE TARE
et nak wes tuma webo giaman god o false gods. Tatame rem God Sekene be lom yokwobo, rem sukwiye tare habon lom yokwobo. Be wos tatame rem omuteke op habobo, er wos re nemne kwobo labo, nem heyar temente o nem wos potte o nem okbop tete. Er wos et sukwiye tare. Piyaru nenbo wule, nuba nenbo wule, nuba potbo wulekene et etemri sukwiye tarekap. Ne Aposel 14:8-18, 17:29-31, 19:23-41; 1 Korin 5:11-12, 6:9-11; sapta 10; 1 Pita 4:3-4; Revelesen 21:8 late.
TUMA YENBO
et Jisas Krais rene webo tuma. Re God Eteri Yen, re Heven kwomke mesegenen more tame tem. Re kwomke kwomke sewuren God reri tuma tatame remne wesowen God reri wule remne peterabem. Sikanuma nenbem tatame, lesi tatame, gambo gurerem tatame, tewo naibem tatame re remne heyarbem. Sam tame mur remne re wow sene newom, rem kelpe sene tem. Jisas Krais rene omuteke habobo tatame rem sate, rem wesom yenbo poten sene wayen God reri kwomke yite. Rem God eterkene heyar som etek temente tetane. Jisas Krais re sene yan reri tatame remne poten panen Hevenke yite tetane. Etopkap tuma nem etop webo, Krais Eteri Tuma Yenbo. Nak wes tuma op webo. Gutnuis Bilong Jisas Krais. Inglis tuma op webo. The Gospel of Jesus Christ. Ne gwor siglow late: Mak 1:1, 13:9-13; Rom 1:16-17; 1 Tesalonaika 2:1-9.
WAIN OK
rem gwopkap nenbo. Tame rem kupunibur gerep supa nugwape poten belbo. Er gerep supa ok et kupa kera tebo, tatame rem ek abo. Juda rem wasipeik ok nugwape bo. Eker awos rem abo, rem wain ok kirkir abo. Tame rem wain ok nugwape abo, rem sisi pebo. God re nemne webo, nem wain ok nugwape mane ate. Ne gwor siglow late: Jon 2:1-12; 1 Korin 11:23-34; Efesus 5:18.
WIT
et raiskap awos. Wit supa rem now bukrek panbilabo, et raiskap rekwabo. Supa okwobo, rem kwuten pak renen kerke lisen geil (bret) ek suwen abo. Jisas re sikur sakur tuma op wem. Wit et rene nugwape omuteke habobo tatamekap. Top et tatame yaperkap. Ne Matyu 13:24-30. 36-43. Sene Jisas re wem, wit supa et God reri tumakap. Ne Matyu 13:1-23 late.
YAKU BOP NENBO TAME.
Nak wes tuma webo, wokboi nating o slev. Er ta o tame rem agerbo tame remri kulke tetane. Rem neirkene yabelkene yaku bop nenbo, rem kel be potbo. Rem awoskene kerap wele woskene tukna emi etopwou potbo. Yaku lakere tame re kirkir tete, agerbo tatame rem remne tupan potte, rem agerbo tame reri yaku bupo nente. Ne gwor siglou late: 1 Korin 7:20-24; 1 Timoti 6:1-2; Revelesen 18:13. God Reri Tuma op webo. Nem eteri yaku bop tatamekap, re nemne heyarwai lakerebo.
YENBOWAI
et nak wes tuma op webo, holi. Tuma tobo et God eterkap. God reri purere et yenbowai. Re kitimenakene, re yaku yenbo nenbo. Reri purerekene kitimenakene bukrewai, eker re tatame remri purere teitkwuntene. Be woskene tatamekene rem God reri, nem webo, rem yenbowai. Ne gwor siglow late: Luk 1:49, 70, 72; Rom 1:2; 1 Pita 1:15-16.
YIS
et bret nenbo wos wuri. Tatame rem geil subo, rem yis poten witmilkene anelesebo. Rem etop nenbo, geil pelen bukre tebo. Ne Matyu 13:33-34 late.
Kiyi Jisas re tatame remne tuma wesowbem, towri yabel wuri re yis sikur sakur tuma webem. Tuma tobo et gwor. Yis et yaper wos. Yis et kupatene kwoi wurikap. Kwoi wuri kupa tete, agerbo kwoi rem kupa agetage kirkir kupa tete. Tame yaper re agerbo tame remne wule yaper peterate, rem mette, rem tame yaper kirkir tetekap. Ne Matyu 16:5-12; Mak 8:13-21; Luk 12:1; 1 Korin 5:6-7 late.