Jenesis (Letotletot)
Anutunöŋ jiiga yuai pakpak letotket.
Jim-asa-asari
Buk kiaŋön kösohot kewöŋi jiza: Anutunöŋ suep, gölme, mietkö yuaiŋiri pakpak aka ambazip miwikŋaim eŋgiiga siŋgisöndoknöŋ et etkuiga lömböt sihimbölöŋambuk mi gölme dop neŋgö qaknine öŋgöyök. Mewö et neŋguiga Anutunöŋ oyaeŋkoyaeŋ aka malbingö köna denöwöŋi mi areŋgöba miwikŋaiyök. Letotletot (Jenesis) buk kiaŋgö uruŋe likepŋi yahöt kewö ahözahot:
1) Boŋ 1-11 Kösohot könakönahiŋi: Anutunöŋ suep aka gölme miwikŋaim etkiiga ambazip yeŋgö malmalŋine mutuk miaŋgöreŋ denöwö asuhuyök. Adam aka Iw, Kein aka Abel yeŋgö kösohotŋini. Noagö nalöŋe göulu ketaŋan asuhuba gölme turuyök. Babilon miaŋgöreŋ miri köröpŋi kötökŋi meget.
2) Boŋ 12-50 Israel yeŋgö bömön jalöurupŋini yeŋgö kösohotŋini: Mutuk Abrahamnöŋ Anutu möt nariba keuŋi tem köla maliga keuŋi jim teköiga solaniyök. Yaŋgö andöŋe nahönŋi Aisak, isiŋi Jeikob qetŋi alaŋi Israel aka yaŋgö nahönurupŋi 12 mieŋgö kösohotŋini könaŋi könaŋi. Azi 12 mi Israel könagesögö kambu 12 mieŋgö bem bömönŋina aket. Bem bömön Josefkö kösohotŋi mi tandökŋi kun. Denöwö asuhuiga Josefnöŋ mutuk Ijipt aniga yaŋgö andöŋe iwiŋi Jeikob aka darumunurupŋi pakpak yeŋön mewöyök saiwaurupŋini yembuk Ijipt kantrinöŋ anda kiana malget.
Buk kiaŋön ambazip yeŋgö malmalŋinaŋgö kösohotŋi gwötpuk jizapmö, Anutunöŋ denöwö ak eŋgiyöhi, miaŋön kösohot mieŋgö likepŋi bohonŋi akza. Malmalgö kösohot pakpak mieŋgö ahakmeme azi bohonŋi mi Anutu. Könakönahiŋe suep, gölme aka mietkö yuaiŋiri pakpak miwikŋaim eŋgiiga siŋgisöndoknöŋ et etkuiga pöndaŋ Iwiŋini ölŋi mala bölöŋamŋini kewöta keuŋini jim teköba likepŋini meleŋ eŋgii qakŋine öŋgöi malget. Tosatŋan Anutugö keu bapŋe angeri, i ölöpŋanök köyan köla eŋguaŋgiri malmalŋinan miaŋgö dop uteköba asuhuyök. Noagö nalöŋe saiwaŋi 8 yeŋön qahöpmö, ambazip tosatŋi pakpak yeŋön kömuget. Könaŋgep jöhöjöhö keuŋi mi Abraham aka gwölönarökurupŋi könaŋgep asuhugeri, yeŋgöra eŋgiyök. Jöhöjöhö keu mieŋgö dop Anutunöŋ könagesöurupŋan oyaeŋkoyaeŋ akingöra galöm köl eŋgiiga mala kota mal öŋgöme. Ambazipnöŋ mönöwök denöwö Anutu möt narim waŋgigeri, kösohot tömbuŋi mieŋön mönö nalö kewöŋe mewöyök mötnaripninan guliba köhöimapköra bauköm neŋgimakze.
Buk kiaŋgö bahöŋi bohonŋi 10 mi kewö:
1) Suep, gölme aka yuai pakpak miwikŋaiyök. 1.1–2.25
2) Siŋgisöndokö lömböt sihimbölöŋambuk könahiyök. 3.1-24
3) Adamgö nalöŋeyök könahiba Noagöreŋ kaŋgorök. 4.1–5.32
4) Noagö nalöŋe o göulu ketaŋan asuhuyök. 6.1–10.32
5) Babilon miri köröpŋi kötökŋi meget. 11.1-9
6) Semgö nalöŋeyök könahiba Abramgöreŋ kaŋgorök. 11.10-32
7) Bömön jalö karöbut Abraham, Aisak aka Jeikob 12.1–35.29
8) Isogö gwölönarökurupŋi mi kewö: 36.1-43
9) Josef aka yaŋgö darumunurupŋi 37.1–45.28
10) Israel könagesö yeŋön Ijipt malget. 46.1–50.26
1
Anutunöŋ jim kutuiga yuai pakpak letotket.
Könakönahiŋe Anutunöŋ Suep aka gölme miwikŋaim etkiyök. Miwikŋaim etkiiga gölme mi gwamönŋi aka kizik-kazukŋambuk ahöyök. Ahöiga o diginŋambuk mi söŋaupnöŋ turuiga tarök. Mewö tariga Anutugö Uŋa Töröŋan o mieŋgö qakŋine anda kaba malök. * 2 Kor 4.6; 2 Pitö 3.5Mewö maliga Anutunöŋ kewö jim kutuyök: “Asakŋan mönö asuhum tiŋgitma.” Mewö jim kutuiga miri mönö asariyök. Asarii ehi miaŋön mönö ölöwahiga asakŋi pandamanöhök mendeŋ etkiyök. Asakŋaŋgö qetŋi wehön asakŋi aka pandamangö qetŋi suŋgem mewö etkoholök. Mewö etkoholiga wehön mutukŋi teköiga miri söŋauba giaŋiyök.
Giaŋiiga Anutunöŋ kewö jim kutuyök: “Mönö o sutŋine suepkö jabö köhöikŋi asuhuba o mendeŋniga euke aka emuke ahömahot.” Mewö jim kutuba suepkö jabö köhöikŋi miwikŋaiba miaŋön o mendeŋniga tiŋgita jabö qakŋe euke aka jabö bapŋe emuke ahöyohot. Mewö asuhuiga suepkö jabö köhöikŋi eukeaŋgö qetŋi suep qerök. Mewö qeriga wehön yahötŋi teköiga miri kunbuk söŋauba giaŋiyök.
Giaŋiiga Anutunöŋ kewö jim kutuyök: “O suep bapŋe ahözei, mi mönö qezakögetka kambu mohot aiga gölme örönŋi asuhuma.” Mewö jim kutuiga mönö mewö asuhuyök. 10 Mewö asuhuiga örönŋaŋgö qetŋi gölme qeta o kambu tokogeri, miaŋgö qetŋi köwet etkoholök. Etkohola etkehiga miaŋön mönö ölöwahök. 11 Ölöwahiga kewö jim kutuyök: “Gölme qakŋe mönö yuai görökŋi (töŋgönŋi) pakpak kewö asuhuba wahötme: Gwözözak yuai kötŋinambuk mi mönö asuhuba wahöta kötŋini kuŋguba söhömakŋe. Ip kösö tandökŋini könaŋi könaŋi mönö gölmenöŋ asuhuba ölŋini kötŋinambuk kuŋguba söhömakŋe.” Mewö jim kutuiga mönö kewö asuhuyök: 12 Gölme qakŋe yuai görökŋi (töŋgönŋi) pakpak asuhuba wahötket. Gwözözak yuai kötŋinambuk tandökŋini könaŋi könaŋi mi asuhuget. Ip kösö tandökŋini könaŋi könaŋi mi gölmenöŋ asuhuba ölŋini kötŋinambuk kuŋgum söhöget. Mewö asuhuiga Anutunöŋ eŋgehiga miaŋön mönö ölöwahök. 13 Wehön karöbutŋi teköiga miri kunbuk söŋauba giaŋiyök.
14 Giaŋiiga Anutunöŋ kewö jim kutuyök: “Suepkö jabö köhöikŋe mönö asakŋi asakŋi asuhuba wehön aka suŋgem mi mendeŋ etkiba kinda (yara) yambu, kömunjaŋ kie nalö aka wehön nalö, gwani nalö aka silim mohot mohotkö aiwesökŋina ahöme. 15 Mieŋön mönö suepkö jabö köhöikŋi miaŋgöreŋ asakŋi asakŋi aka gölme mem asarime.” Mewö jim kutuiga mönö kewö asuhuget: 16 Anutunöŋ asakŋi ketaŋi yahöt miwikŋaim etkiyök: Asakŋaŋgö galömŋi wehön jeŋi kiniga miaŋgö eretŋi köiŋ mi suŋgemgö galömŋa kinda ahöm öŋgömahot. Seŋgelau mi mewöŋanök miwikŋaim eŋgiyök. 17 Anutunöŋ mi suepkö jabö köhöikŋe miaŋgöreŋ gölme mem asarimegöra al eŋgiyök. 18 Mi gölme mem asariba wehön aka suŋgem galömŋina kinda asakŋi aka pandamanŋi mendeŋ etkimegöra al eŋgiyök. Mewö asuhuiga Anutunöŋ eŋgehiga miaŋön mönö ölöwahök. 19 Wehön 4:ŋi teköiga miri kunbuk söŋauba giaŋiyök.
20 Giaŋiiga Anutunöŋ kewö jim kutuyök: “O köwet mieŋgö uruŋine mönö yuai isikusukŋinambuk asuhuba dop köla o qeba ölölaŋgöba laŋ anda kaba malme. Mewöŋanök neiŋi neiŋi gölme qakŋe könakemba bölbölgöba kutuba anda kaba malme.” 21 Mewö jiba köwetkö sömbupŋi ketaŋi ketaŋi aka yuai isikusukŋinambuk tandökŋini könaŋi könaŋi o qeba ölölaŋgöba qeqelaŋlaŋ anda kamakzei, mi miwikŋaim eŋgiyök. Mewöyök nei tandökŋini könaŋi könaŋi ginginŋinambuk mi miwikŋaim eŋgiyök. Miwikŋaim eŋgiba eŋgehiga miaŋön mönö ölöwahök. 22 Ölöwahiga kötuetköm eŋgiba keu kewö jiyök: “Iŋini mönö köt moröŋinambuk jul sehiba o köwet dop köla malme aiga nei iŋini mönö mewöŋanök gölme qakŋe ahum sehime.” 23 Keu mewö jiiga wehön 5:ŋi teköiga miri kunbuk söŋauba giaŋiyök.
24 Giaŋiiga Anutunöŋ kewö jim kutuyök: “Gölme qakŋe mönö yuai pakpak malmalŋinambuk tandökŋini könaŋi könaŋi asuhume. Mirigö sömbupŋi, yuai bapŋinan köla ölölöŋgömakzei aka arökŋaŋgö sömbupŋi tandökŋini könaŋi könaŋi, mi mönö asuhume.” Mewö jim kutuiga mönö kewö asuhuget: 25 Anutunöŋ arökŋaŋgö sömbupŋi tandökŋini könaŋi könaŋi mi miwikŋaim eŋgiyök. Mirigö sömbupŋi tandökŋini könaŋi könaŋi mi miwikŋaim eŋgiyök aka yuai pakpak bapŋini gölmenöŋ köla ölölöŋgömakzei, tandökŋini könaŋi könaŋi mi miwikŋaim eŋgiyök. Miwikŋaim eŋgiba eŋgehiga miaŋön mönö ölöwahök. Mewö.
Anutunöŋ azi aka ambi miwikŋaim etkiyök.
26  * 1 Kor 11.7; Mat 19.4; Mak 10.6Miaŋgö andöŋe Anutunöŋ kewö jiyök: “Ayop, nini mönö azi nanine tandökö dop meinga kaisoŋgolomnini ewö aka yuai pakpak galöm köl eŋgiba malma. Yuai pakpak mi köwetkö söraŋi, suepkö neiŋi aka mirigö sömbupŋi, gölme körek aka yuai pakpak bapŋini gölmenöŋ köla ölölöŋgömakzei, mönö mieŋgö galömŋina aka malma.” 27  * Jen 5.1-2Mewö jiba nanŋi kaisoŋgolomŋaŋgö dop azi miwikŋaiyök. Anutugö kaisoŋgolomŋi ewö malmapköra i miwikŋaim waŋgiyök. Azi aka ambi malmahotköra i miwikŋaim etkiyök. 28 Miwikŋaim etkiba i kötuetköba kewö jim kutum etkiyök: “Iŋiri mönö ahum sehiba gwölönarökpuk malohotka gölme dop köla malme. Mewö mala gölme toŋi akŋe. Mewö aka köwetkö söraŋi, könakembagö neiŋi aka sömbup mokoleŋ laigisip gölmenöŋ anda kamakzei, mönö mi pakpak galöm köl eŋgiba malme.” 29 Mewö jiba keu kewö jiyök: “Mötket, nöŋön yöha könaŋi könaŋi gölme pakpak dop köla asuhuba wahöta kötŋini kuŋgum söhömakzei aka ip kösö pakpak öl kötŋinambuk kuŋgum söhömakzei, mi numbu neneŋini akŋapköra al eŋgizal. 30 Arökŋaŋgö sömbupŋi pakpak, könakembagö neiŋi pakpak aka yuai pakpak gölmenöŋ anda kamakzei aka tosatŋi pakpak söŋgörö ösumŋini örömakzei, yeŋgöra gwözözak görökŋi (töŋgönŋi) könaŋi könaŋi mi neneŋamŋini akŋapköra al eŋgizal. “Keu mewö jiiga mönö mewö asuhuyök. 31 Asuhuiga Anutunöŋ yuai pakpak miwikŋaiyöhi, mi ehiga mönö ölöp kötökŋi aiga urusösöŋgai mörök. Wehön 6:ŋi teköiga miri kunbuk söŋauba giaŋiyök. Mewö.



*1:3: 2 Kor 4.6; 2 Pitö 3.5

*1:26: 1 Kor 11.7; Mat 19.4; Mak 10.6

*1:27: Jen 5.1-2